Budapest Galéria
1036 Budapest, Lajos utca 158.
2006. szeptember 18 – október 15.
Megnyitó:
2006. szeptember 18. (hétfő), 18:00
Megnyitotta:
CSÁGOLY FERENC, tanszékvezető egyetemi tanár
BTM – Budapest Kiállítóterem
1056 Budapest, Szabad sajtó út 5.
2006. szeptember 18 – október 15.
Megnyitó:
2006. szeptember 18. (hétfő), 15:30
Megnyitotta:
ELTÉR ISTVÁN, a Magyar Építész Kamara elnöke és
REISCHL GÁBOR, a Magyar Építőművészek Szövetségének elnöke
BME Központi épület – aula
1111 Budapest, Műegyetem rakpart 3.
2006. szeptember 18 – 23.
Megnyitotta:
BECKER GÁBOR, a BME Építészmérnöki Karának dékánja
A kiállítás kurátorai:
Sulyok Miklós, Major György
Kiállító építészek:
Balázs Mihály | Cságoly Ferenc | Fejérdy Péter | Karácsony Tamás | Kaszás Károly | Klobusovszky Péter | Lenzsér Péter | Major György | Radványi György | Sugár Péter | Török Ferenc | Breiter Artúr | Farkasdy Zoltán | Fazakas György | Gádoros Lajos | Hercsuth György | Hofer Miklós | Jurcsik Károly | Kaszás Károly | Komondy Zoltán | Krizka György | Müller Ferenc | Puhl Antal | Rimner János | Török Ferenc | Tróznai Attila | Varga Levente | Virág Csaba | Weichinger Károly
Különleges pillanat a mostani a Középülettervezési Tanszék történetében:
a hatvanéves évforduló nemcsak lezár egy korszakot, hanem jelentős változások nyitányával esik egybe. Az Építészmérnöki Karon a most, 2006 őszén nyíló tanévben indul a többciklusú képzés, amely az ún. bolognai folyamat részeként, tágabb értelemben, alapjaiban reformálja meg az egész magyar felsőoktatást. A településeink képét alapvetően befolyásoló középületek tervezését legmagasabb szinten éppen a BME Középülettervezési Tanszékén oktatják.
Joggal állíthatjuk tehát, hogy a Tanszék, mindenkori oktatói és az itt diplomázott számos kiváló építész révén, meghatározó szerepet töltött és tölt be ma is Magyarország építészetében, épített környezetünk formálásában.
Az a mítosz és aura, amely a Középülettervezési Tanszéket Weichinger Károly óta kíséri hallgatók és oktatók, gyakorló építészek körében, döntően a Tanszéken uralkodó gondolkodási szabadságon, az oktatók kiválóságán, a valóságos, egyedi feladatokon és a nyitott építészetszemléleten is alapul, amely mindig a legmagasabb követelményeket állítja a hallgató elé, miközben bátorítja az egyéni elképzelések kibontakozását. S a legfontosabb talán az első tanszékvezetőtől, Weichinger Károlytól a mai vezetőig, Cságoly Ferencig ívelő
hit a személyes tanár-diák viszony, az építészeti minőség és az építészhivatás kultúrateremtő erejében.
Sulyok Miklós