Plachy Sylvia kiállítása New Yorkban megjelent könyvén, albumán alapszik melyhez ezt az ajánlást írta Jim Jarmusch:

„A rövid képkísérő szövegek és a rendkívüli képek, az Önarckép hazatérő tehenekkel című könyvben úgy alkotnak egy közös világot, ahogyan egy kelet-európai ember személyes történetének anyaga összefűzi a tényt, az emlékezést és az álmot. Plachy kísértetjárta fotói tökéletesek a maguk tökéletlenségükben, mentesek a fölösleges súlytól, mindegyik az ő önarcképe – de valahogyan belülről kifelé.”

„A kiállítás egy kelet-európai személy egyéni történelme és korai éveinek összegzése Magyarországról, amit 1956-ban hirtelen elhagyott. Azt gondoltam sohasem adatik meg nekem a visszatérés, de mint egy szellem, újra meg újra visszatértem. Mindegyik utazás, különösen az elején csodálatosnak látszott: megöleltem barátaimat, és kamerámmal ide-oda úsztam a múltba. Negyven év ide-oda utazásai alatt visszahoztam ezeket a képeket és történeteket, és csokorba szedve felajánlom gyerekkori emlékezetem oltárára.

A számkivetettség elkerülhetetlen, akár maradsz, akár mégy. Az Egyesült Államokban magyar-amerikainak neveznek, Magyarországon amerikás-magyar vagyok, és mindkét nyelvet akcentussal beszélem. Végül is nagyon köszönöm szüleimnek, hogy elvonszoltak/vittek innét korai gyerekkoromban, köszönöm humánusságukat, intelligenciájukat és bátorságukat, melyek még most is vezetnek engemet. Kívánnám, hogy most itt lehessenek.”

Sylvia Plachy

Sylvia Plachy 1943-ban született Budapesten; 1956-ban menekült a család New Yorkba, ahol ő később fotográfiát tanult, többek között André Kertésztől. Első albuma, az Unguided Tour 1990-ben elnyerte az év legjobb publikációjának kijáró Infinity díjat. Két további albumot is kiadott: 1996-ban Red Light címmel (James Ridgeway-jel közösen), és 2000-ben Signs & Relics címmel. Rengeteg egyéni kiállítása volt világszerte. Művei megtalálhatók egyebek mellett a New York-i és a San Franciscó-i Museum of Modern Art, illetve a George Eastman House gyűjteményében. Munkáit a Grand Street, a Granta, a Metropolis és a The New Yorker magazinok közlik rendszeresen, és ő volt a Village Voice vezető fotográfusa.