Az 50-60-as évek fordulóján a hivatalos művészetpolitikai kényszerek ellenére új életre kelt avantgárd mozgalmak résztvevőjeként, a Hamvas Béla köré gyűlt fiatal művészek csoportjának tagjaként önálló utat járó művész volt. Célja, hogy az érzelmektől fokozatosan, tudatosan megszabadulva az intellektuális, filozófiai-metafizikai értékek felé törekedve intuitív, induktív módon egyetemes összképet teremtsen. A 60-as évek elején sajátos relief stílust alakított ki elképzelései megvalósítására, ezzel a módszerrel kizárólag négyzetes formátumú, szigorú szerkezetű műveken dolgozik 1965 óta. Felszabadító hatást gyakorolt rá párizsi tartózkodása alatt a Musée de l”Homme magyar népművészeti anyagának megismerése. E gazdag anyag adja azt az erkölcsi felismerést, erőt, amelyet Halmy kifejezni igyekszik, egyszerre magyar, lokális kötődésű és egyetemes érvényességű műveivel. A plasztikus rétegekkel felépített kompozíciók egyszerre ötvözik magukba a festészet és a szobrászat lehetőségeit, kiemelt hangsúlyt adva az abszolút értékként szerepeltetett fénynek. Alkotói magatartásának egyik jellemzője, hogy nemcsak az ősi, univerzális formakészlet személyiségének szűrőjén át való szintetizálására, de annak megújítására is törekszik.

TANULMÁNYOK
1956 Budapesti Műszaki Egyetem Hajómérnöki Kar, diplomázott
1959 Kirakatrendező és Dekoratőrképző Szakiskola
1965-1967 École des Beaux Arts, Párizs

Szellemi mestereinek Marczell Györgyöt és Hamvas Bélát tartja. A Magyar Festők Társasága és a Szinyei Merse Pál Társaság tagja.

DÍJAK
1991 Életmű-díj
1992 Szegedi Nyári Tárlat díja
1996 Munkácsy-díj.

EGYÉNI KIÁLLÍTÁSOK
1963 Fiatal Művészek Klubja, Budapest
1964 Petri-Galla Stúdió
1970 Budapesti Műszaki Egyetem, Martos F. Kollégium, Budapesti Műszaki Egyetem, Budapest
1971 az I. ker.-i Hazafias Népfront Székháza, Budapest
1972 Fényes Adolf Terem, Budapest (önköltséges)
1977 Debreceni Orvostudományi Egyetem Galéria, Debrecen; Művelődési Központ, Kecskemét
1981 Semmelweis Orvostudományi Egyetem Galéria, Budapest; Pataky Galéria, Budapest
1986 Plazmák és kőkertek, Debreceni Orvostudományi Egyetem Galéria, Debrecen
1989 Ernst Múzeum, Budapest
1990 Magyar Intézet, Varsó
1994 Vigadó Galéria, Budapest
1994-1995 Sárospataki Kollégium és Rákóczi-vár (kat.)
1998 Ferihegyi Galéria, Budapest

VÁLOGATOTT CSOPORTOS KIÁLLÍTÁSOK
1962 Gutenberg Terem, Sárospatak
1968 Fiatal Művészek Klubja, Budapest
1971 Kápolnatárlatok, Balatonboglár
1977 A népművészet szellemében, Katona József Múzeum, Kecskemét
1982 Kodály Zoltán emlékkiállítás, Debrecen
1983 Új Művészetért 1960-1975, Szeged
1992 IV. Táblaképfestészeti Biennále, Szeged (grafikai díj)
1996 Gyökerek, Művészetek Háza, Szekszárd
1997-1998 Síkplasztikák, vándorkiállítás

ŰVEK KÖZGYŰJTEMÉNYEKBEN
Janus Pannonius Múzeum Modern Képtár, Pécs
Károlyi Alapítvány, Vence (FR)
Magyar Nemzeti Galéria, Budapest
Sárospataki Képtár, Vármúzeum

IRODALOM
Rácz Gy.: ~ művészete, Magyar Építőművészet, 1970/6
Kerékgyártó I.: ~ művészetéről, Művészet, 1971/3. Jakab Z.: Szerkövek. ~ faplasztikái, Magyar Építőművészet, 1974/4.
Pap G.: Kincsek s műkincsek a Barbaricumból, Művészet, 1975/6.
Menyhárt L.: Utak a népművészetből, Művészet Évkönyv, 1978
Menyhárt L.: Két évtized, Művészet, 1981/9.
Menyhárt L.: Axis mundi, Művészet, 1989/9.
Schéner M.: A négyzetbefoglalt gömb-harmóniáról. Gondolatok ~ művészetéről (kat. bev, 1994, Sárospatak)
Oláh J.: A gyermek születése, Magyar Napló, 1996/11.
Oláh J.: Átkiabálnak az ősök, Magyar Napló, 1997/3.

(Forrás: www.artportal.hu; P. Szabó Ernő)