Budapest Kiállítóterem
1056 Budapest, Szabad sajtó út 5.
2007. szeptember 13 – október 21.
Megnyitó:
2007. szeptember 13. (csütörtök), 17:00
Megnyitotta:
FÖLDÉNYI F. LÁSZLÓ, esztéta
Bak festményei látszólag a dolgok elkülöníthetőségét, a felületek, a tárgyak lehatároltságát manifesztálják. Valójában, úgy tűnik, egy sajátos „mintha-világot” hoznak létre, mely egyszerre foglalja magába a hasonlatosság és különbözőség tudatát, az immanenciát és transzcendenciát, a megismerés vágyát s lehetetlenségének keserű tudatát.
Semmi sem ott van ahol, hanem minden „között” van. Bak Imre világában „minden épp olyan” – idézhetjük Nemes Nagy Ágnest. Minden épp olyan, csak épp azt nem tudjuk, milyen. A dolgok milyensége dinamikusan változik. Bak Imre világa a között világa – nézzük meg még egyszer (a szöveg felett) alkonyi festményét. A nap s az éj között” – „függőlegesek tűrhetetlen feszültségei fent s lent között”, járjuk be tereit a sík s a tér között, merítkezzünk meg a vörös felület tükrében „az ég s az ég között”.
Fehér Dávid
(Részlet a kiállítás katalógusához készült tanulmányból)