Csáji Attila kiállítása

Budapest Kiállítóterem

1056 Budapest, Szabad sajtó út 5.

2007. december 7 – 2008. január 6.

Megnyitó:

2007. december 7. (péntek), 17:00

Megnyitotta:

WEHNER TIBOR, művészettörténész

Csáji Attila festőművész, fényművész, holográfus. A hatvanas-hetvenes években a magyar avantgarde egyik fő szervezője (Szürenon kiállítás, “R” kiállítás, balatonboglári kápolna tárlatok koncepciójának kialakítója, lengyelországi múzeumok magyar avantgard kiállítás sorozata stb.) Nagymértékben hozzájárult egy olyan friss szellemű művészeti folyamat elindításához, melynek hatása máig tart, s az általa szervezett kiállítások ma már művészettörténeti jelentőségűek. A 70-es évek elején többször kap lengyelországi, csehszlovákiai majd franciaországi és hollandiai ösztöndíjakat, meghívásokat művész-telepekre. A hetvenes évek közepétől a Központi Fizikai Kutató Intézet támogatásával a lézer képi lehetőségeit kutatja, társa a munkában Dr. Kroó Norbert a magyarországi lézerkutatás vezetője. Új képi transzformációs módszert kísérletezik ki az ún. szuperpozíciós módszert (nemzetközi szabadalom 1980). Ezután számos európai országból meghívást kap előadásokra és bemutatókra (Koppenhága – Bella Center, Finnország – Finlandia Palota, Stuttgart – Messepalast stb.). 1987-ben Soros-ösztöndíjat kap (Boston, New York). A Massachusetts Institute of Technology/CAVS fényművészeti munkássága alapján taggá választja. 1991-ben az Interscience Technology támogatásával a lézer képi lehetőségeit tanulmányozza az Egyesült Államokban. A Leonardo Társaság (Los Angeles) taggá választja (1993). A rendszerváltást követően aktív közéleti tevékenységet folytat, részt vesz a magyar művészeti élet átszervezésében. Meghatározó szerepe volt a Szinyei Társaság ujjászervezésében, melynek első elnökévé választják. A Művészeti Alap átszervezését követően a MAOE első elnöke lesz, majd a Nemzeti Kulturális Alap Képzőművészeti Szakkuratóriumának az elnöke. 1999-től a Nemzetközi Kepes Társaság elnöke. A Magyar Művészeti Akadémia Tagja.

Mintegy 450 kiállításon vett részt, köztük olyan nemzetközileg kiemelkedő tárlatokon mint a Párizsi Modern Művészeti Múzeum ELECTRA 83 c tárlata, melyen azokat az újítókat mutatták be akiknek a az elektromosság művészeti felhasználásában komoly szerepük volt, az első művészeti holográfiai világkiállításon, a LICHT-BLICKÉN, egyetlen meghívottként kelet Európából (Frankfurt am Main, Német Filmmúzeum), a „60-as évek művészetét” bemutató tárlaton (Magyar Nemzeti Galéria), a Ludwig Múzeum „Túl a művészeten” c. külföldön is több helyen bemutatott kiállításán, Koppenhágában a LUX EUROPEA-n (2002). Nemzetközi fényszimpóziumokat szervez (2007-ben a hetediket). Több önálló bemutatója volt a Magyar Nemzeti Galériában (1977, 1980, 1983). A legjelentősebb egyéni tárlata 1988-ban valósult meg a Műcsarnokban. Munkái számos múzeumban és magán- gyűjteményben megtalálhatóak, mint például a Magyar Nemzeti Galériában, a Szent István király Múzeumban, a Janus Pannónius Múzeumban, a Ludwig Múzeumban, a Kinshani és a Szöuli Modern Múzeumban, a Kozawa Gyüjteményben (Tokyo), az MIT gyűjteményében (Cambridge), a Poznani Nemzeti Múzeumban, a Szcecini Múzeumban, stb.

1998-ban monográfia jelent meg munkáiról (Hegyi Lóránd, Mezei Ottó, Takács Ferenc és mások: Csáji Attila. Körmendy Galéria kiadása, Budapest).