Új és régi munkáim a testről, az anyagról, az élő és a gondolkodó anyagról szervesen kapcsolódnak egymáshoz és az életemhez. Azon gondolkodom, hogy élek, és azért élek, hogy gondolkodjam azon, amit megélek. Az a szándék hajt és hajtott, hogy tapasztalataimat és gondolataimat művé tegyem, művészetté formáljam a szó hagyományos értelmében és a művészet hagyományának általam értelmezett formájában, ugyanakkor megengedve magamnak a művész és a művészet végtelen szabadságát.

A hetvenes években a body art, a performansz jelentette a testtel való foglalkozást számomra, a nyolcvanas években a test tudományos reprezentációja foglalkoztatott, a kilencvenes években a test és az (ön)tudat, a kétezres években inkább valami más; most az anyagról, annak részeiről gondolkodom. Rajzaim, festményeim kapcsolódnak ahhoz, amit itt és most gondolok a világról, az életről, a mindenség anyagáról.

A kiállítás:

Rajzok, festmények, videók válogatott anyagát foglalja magába, valamint a legújabb sejtfestményeimet (2017–2018). Ezeket a festményeket tavaly nyáron készítettem Párizsban (62 darabot), majd később New Yorkban (48 darabot), és eddig még sehol sem mutattam be. Az új képek felidézik a Biológiai metaforák című sorozatomat is, melynek egyik festmény-installációját 1984-ben, pontosan 34 évvel ezelőtt, a Budapest Galériában állítottam ki. A 2018. szeptember 27-én nyíló kiállítás egy munkafolyamatba való betekintés, a készülés keresztmetszete, s e folyamat egyik fázisaként fogom fel azt is, hogyan találják meg új műveim a helyüket a galéria terében, hogyan rendeződnek autonóm egységbe.

Drozdik Orsolya

Drozdik Orsolya a társadalmi nemekkel foglalkozó magyar képzőművészek nemzetközileg legismertebb képviselője, posztmodern feminista művész. 1975 óta foglalkozik a női lét társadalmi, lélektani és művészeti vonatkozásaival. Művészetének főszereplője átvitt és konkrét értelemben is saját lénye, teste, élete, mint a teljes emberi lét foglalata, Babits Mihály-i értelemben: „a mindenséget vágyom versbe venni, / de még tovább magamnál nem jutottam.” Társadalmi szerepeit, helyzetét női nézőpontból szemlélve és elemezve a művészeti műfajok és eszközök (festmény, szobor, fotó, installáció, videó, performance, vers, próza) széles skáláján játszik. Művészetének alapvonása az erős konceptuális megalapozottság, amit számos elméleti írása bizonyít. Főbb témái a női test pszichológiai és társadalmi viszonyrendszerének és reprezentációjának kutatása, a patologikus test, a tudomány és a művészet viszonya, az érzékiség, a medikalizált test.

Kiállításunk részben visszatekintő jelleggel vonultatja föl Drozdik művészetének archeológiai rétegeit, valamint legújabb munkáit, Sejtfestményeit. Ez a sorozat Drozdik Biológiai metaforák című festmény-installáció sorozatát idézi föl, amelyet szintén a Budapest Galériában, a Zichy-kastélyban mutatott be 1984-ben.

Sulyok Miklós

Letöltés | Download (DOC, 31KB)