MŰTŐ | Ezt a vad mezőt ismerem

Budapest Galéria

1036 Budapest, Lajos utca 158. (földszint)

2019. augusztus 10. – szeptember 18.

MŰTŐ tagok:

Agg Lili, Balázs Nikolett, Barta Bence, Kókai Zsófia, M. Kállai Kata, Pálhegyi Flóra, Romhány Veronika, Teplán Nóra

A kiállítás koordinátorai:

Gadó Flóra, Kollár Dalma Eszter

Megnyitó:

2022. augusztus 9., (kedd) 18:00

Zenei performansz:

hum – Barta Bence és Esteban de la Torre

Grafika:

Horváth Csilla, Szurcsik Erika

A MŰTŐ egy 2016-ban Budapesten alakult, művészek által vezetett független platform és kollektíva. Küldetésük, hogy fizikai teret biztosítsanak fiatal művészek számára az alkotás új formáinak megtalálásához. Közösségüket kritikus kurátori megközelítéssel és a DIY [do it yourself, vagyis csináld magad] kultúra demokratikus elvei szerint szervezik. Megalakulásuk a fullasztó levegőjű képzőművészeti intézményrendszerre, és az ebből fakadó pályakezdési nehézségekre, a párbeszéd hiányára reflektálva igyekezett alternatívát találni.

A művészeti csoport több éves fennállása óta ez a kiállítás az első olyan törekvés, amikor a kollektíva nem csak a közösen létrehozott színtéren, a megvalósított kiállításokon, performanszokon, zenei eseményeken dolgozik együtt, hanem a nyolc tag konkrétan együtt is alkot. Így az Ezt a vad mezőt ismerem című kiállítás kísérlet és komplex műalkotás is egyben: egy öndefiníciós törekvés, amely az egyén és a közösség, valamint a kapcsolódás különböző megközelítéseit vizsgálja.

Kollektívák legtöbbször egymás megerősítésére, az individualizmus és elszigetelődés ellensúlyozásaképpen jönnek létre. Ugyanakkor nem elhanyagolható tény, hogy évtizedek óta egyre erősebben jelentkezik az igény a közösséggel való kapcsolódásra, és a nagyszámú együttműködésen alapuló művészeti munkák megjelenése túlmutat az egyén szükségleteiből fakadó okokon, így társadalmi problémákra adott reakcióként legalább annyira értelmezendő. A MŰTŐ ezzel a kiállítással reflektál a közösségről való gondolkodás aktuális lehetőségeire. A közösségre lényként, entitásként tekint, melynek működése leírható a test metaforájával. Roberto Esposito olasz filozófus és teoretikus elmélete nyomán, a közösséget az immunitás fogalmának analógiáján keresztül vizsgálva, a kiállítás modellezi azt a rendszert, ahol a túlzott önimmunizálás, tehát a közösség teljes zártsága helyett, egy nyitott immunrendszerre, azaz a közösség kitágítására tesz kísérletet. Ez az elmélet a kívülről érkező impulzusok, hatások elől nem lezárja a közösség határait, ami kockáztatná az önmegsemmisülést, hanem nyit ezek irányába, adott esetben integrálja is azokat. Az így létrejövő közösség tehát egy nyitott rendszer, ami folyamatosan alakul, és ő maga is alakítja a környezetét.

X