A flaszter, a városi burkolat, felületet képez: írni, rajzolni, építeni lehet rá, ugyanakkor elfed, beborít, kiegyenlít és láthatatlanná tesz. A flasztert hol koptatni, hol belakni, hol feltörni jó. Rójuk nap, mint nap, de sejtelmünk sincs, mit takar. Olyan, mint a város: azt hisszük, ismerjük, de csak részeit és pillanatait, a kép mindig máshogy áll össze.

A Budapest 150 című, Pest, Buda és Óbuda egyesítésének 150. évfordulóját ünneplő programsorozat részeként 2023. szeptember 22. és október 23. között FLASZTER címmel rendezik meg az 1. Budapesti Köztéri Kortárs Művészeti Biennálét, amelynek alkotásait és eseményeit tíz helyszínen és több alkalommal mutatják be. A köztéri eseménysorozat célja, hogy kortárs művészeti produkciókkal hívja fel a figyelmet Budapest elfeledett történeteire, új lehetőséget adjon az emlékezésre, a város más szempontú megtapasztalására, láthatatlan közösségek bemutatására és új kapcsolatok teremtésére. A köztér közösségi jellege ma vágyak és elvárások ütközője: sokszor azt érezzük, hogy épp a “köz” szorul leginkább ki a köztérről. Ahhoz, hogy ez ne következzen be, sokféle módon kell használatba vennünk a várost, kapcsolódni múltjához és alakítani jelenét. A kortárs művészeti példák ehhez fűznek javaslatokat.

Az egy hónapon át zajló programsorozat köztéri műalkotásokat, performanszokat, eseményeket, találkozásokat hoz létre rövidebb-hosszabb ideig a főváros különböző helyszínein, a BTM Budapest Galéria koordinálásában.

A FLASZTER blogján heti rendszerességgel olvashatnak az esemény hátteréről, előkészületeiről és projektjeiről.

A projektek:

A szoborfülkék, mint épülethomlokzati strukturális elemek évszázadokra visszatekintő hagyománnyal bírnak az építészet történetében. Ez Budapest esetében sincs másképp, több közintézményen, számos társasházon, vagy villán is láthatunk szoborfülkéket szerte a városban. A fülkék kevés kivételtől eltekintve mára üresen állnak, sok esetben pedig sosem voltak tartalommal ellátva.

A projekt célja, hogy az üresen álló fülkéket képzőművészeti alkotásokkal töltse fel. A tervezett alkotások helyspecifikusak, tehát az adott helyszínre készülnek. A fülkék funkciójának újragondolása és használatba vételük a választott kerület arculatát és az érintett utca összképét egyaránt befolyásolja és alakítja. A készülő alkotások reflektálnak a környék, vagy az adott ház történetére, múltbéli vagy aktuális helyzetére, egykori vagy jelenlegi lakóira.

A projekt résztvevői három szoborfülkében, a város két kerületében helyeznek el az utcáról is megtekinthető műveket. A szervezők a fülkékbe kerülő műtárgyakat a Magyar Képzőművészeti Egyetem hallgatóinak és az egyetemen nemrég diplomázott fiatal, pályakezdő művészeknek szóló pályázat keretén belül választották ki. A beérkező pályázati anyagokat elbíráló szakmai zsűri döntése alapján Deák Anna, Sarfenstein Ditta és Szeli Kamilla alkotásai elevenítik majd fel Jókai Mór és Laborfalvi Róza egykori otthonát, egy 8. kerületi patikárius és a 3. kerületi kékfestő műhely történetét.

Kiállító művészek:
Deák Anna
Sarfenstein Ditta
Szeli Kamilla

Projekt asszisztens:
Nemes Patrícia

Közreműködők:
Mucsi Emese
Plank Antal
Szabó Ádám

Helyszínek:
III. ker. Pacsirtamező utca 42-44.
VIII. ker. Baross utca 96.
VIII. ker. Rökk Szilárd utca 2.

Időpont:
2023. 09. 22. – 10. 23.

Miért érezzük, hogy mozgásunk korlátozva van a köztereken? Hogyan tudunk a tánc segítségével közelebb kerülni a városi térhez? Milyen újfajta megismerési módokat rejt a közösségi koreográfia? A Mozgásban a környék legújabb változata a 9. kerület köztereire és lakóira fókuszál. A négy állomásból álló munkafolyamat először interjúk formájában megvalósuló kutatással kezdődik, majd a kerületi gimnáziumok tanulóival és gyermekvédelemben nevelkedett, illetve hátrányos helyzetű fiatal felnőttekkel szerveznek az alkotók, Borsos Luca és Bartha Márk olyan köztéri foglalkozásokat, workshopokat, amelyekben az iskola környékével való kapcsolat kerül előtérbe. Ezt követően nyilvános közösségi táncperformanszok során lesz lehetőség arra, hogy ne csak használói, hanem kritikus megfigyelői és alakítói legyenek a városlakók a nap mint nap használt tereknek. A köztáncba bárki bekapcsolódhat és ennek során a lakóknak lehetősége nyílik saját környezetük más perspektívából való megismerésére a mozgáson és a táncon keresztül, az érdeklődő közönség pedig szintén átélheti a szabad térhasználat élményét. A projekt zárása egy utóhangséta, ahol hangfelvételek formájában teszik elérhetővé az alkotók a kerület történeteit, hangjait és a diákok élményeit, amelyek így később is hozzáférhetőek lesznek.

Közreműködők:
Art-ravaló
Közgazdasági Politechnikum Alternatív Gimnázium
ASS Budapest

Helyszín:
IX. ker. Angyal utca 4.

Időpont:
2023. 09. 29. 18:00
2023. 10. 06. 18:00

A Common Jam projekt – amit Fajgerné Dudás Andrea és Szabó Eszter Ágnes, 2022-től pedig hozzájuk csatlakozva Bíró Anna szerveznek – 10 éve foglalkozik konzekvensen a köztéren termő, illetve a köztérről hozzáférhető gyümölcsök szedésével és feldolgozásával. Az elmúlt években számos alkalommal szerveztek városi közösségi szüretet a köztéri gyömölcsfákhoz. 

A Flaszter keretén belül a művészek elsősorban arra vállalkoznak, hogy elkészítik Budapest Gyümölcstérképét. Többéves tapasztalatuk alapján és a budapesti lakosok bevonásával a főváros közterein található gyümölcsöket és ehető terméseket (dió, mogyoró, stb.) hozó fákat feltérképezik, jelölik az általuk kifejlesztett térkép applikáción. A bejelölt fákat le is ellenőrzik. A térkép – és a közösség – részben virtuális térbe való áthelyezése nem elidegenítő gesztus, sőt: azok is be tudnak kapcsolódni a projektbe, akik a szervezett eseményekre nem tudnak eljönni, kialakítva ezzel egy, a virtuális térben létező, ám a fizikai térben álló fák köré összpontosuló közösséget. 

A projekt kapcsolódó eseményeként október 1-én nyilvános gyümölcsszedést és befőzést terveznek a szervezők a Világszép Alapítvánnyal együttműködve. 

A köztéri gyümölcsszedés kapcsán fontos tapasztalata volt a csoportnak, hogy évről évre kevesebb fát találnak, amiről szüretelhetnének. Érdekes és egyben tanulságos konzekvenciája még a projektnek, hogy bár a köztéren álló fák termései mindenki számára hozzáférhetőek, azok jogilag a fák gondozóinak, vagyis Budapest esetében a város (FŐKERT) tulajdonában állnak. Mivel a fenntartható és demokratikus városhasználat jegyében a projekt záróeseményeként a művészek egy almafát is szeretnének elültetni, a fák tulajdonosaihoz és kezelőihez fordultak ennek engedélyeztetése ügyében. Bár a köztérrel, és még inkább a köztérbe való beavatkozással kapcsolatos szabályozások, protokollok és álláspontok igen ellentmondásosak – néha még a különböző hivatalok között sem tisztázottak –,  a Flaszter keretében október 18-án a Gellért-hegyen kerül elültetésre egy, a jövőben is szüretelhető almafa.

A gyümölcsfákat jelölő térkép bővítésére a https://commonjammap.com/ oldalon van lehetőség a jobb felső sarokban található menüben.

Közreműködők:
Világszép Alapítvány

BKM Nonprofit Zrt. FŐKERT Kertészeti Divízió

Bolygó közösségi tér

Események:
Birsalma szedés és befőzés: 2023. október 1. 11:00 – 16:00, Kapisztráni tér és Budapest Galéria

Szimpózium az élelmiszerválságról és a városi túlélési stratégiákról: 2023. október 7. 16:00, Bolygó közösségi tér (1027 Budapest, Margit körút 28-32.)

Faültetés: 2023. október 18. 17:00, Gellért-hegy

A városi terekben mindenkinek természetes, hogy a játék egyik fő helye a játszótér, ahol kijelölt módokon, szabályozott rendeltetésű (és persze biztonságos) eszközökön van mód a gyermeki szabadság megélésére – ez azonban az elmúlt évtizedekben lett csak ennyire egyértelmű. Az 1930-as évektől a világ számos városában hoztak létre állandó jelleggel vagy időszakosan az autóforgalom elől lezárt, úgynevezett játszóutcákat a gyerekközösségek számára. Az 1950-es években Budapesten is működtek játszóutcák, de a ‘60-as évekre kiszorította őket az egyre sűrűsödő autóforgalom. Ugyan más nagyvárosokhoz hasonlóan, az utóbbi években Budapesten is megfigyelhető egy tudatos, emberközpontú városfejlesztési trend, amely a közlekedés mellett – illetve helyett – más szempontokat is figyelembe vesz, a játék azonban továbbra is ritkán jelenik meg mint rendezési elv. 

Bogyó Virág és Madácsi Flóra Játszóutca?! című projektje során a VII. kerületi Barát utca (amely Budapest egyik első játszóutcája volt) és a VIII. kerületi Bauer Sándor utca Mátyás téri szakasza kerül lezárásra az autóforgalom elől. A többnapos akció legfőbb célja a játszóutcák hagyományának újrateremtése és egyben újradefiniálása, illetve a köztérhasználatra és a gyerekek játéktevékenységére vonatkozó elképzelések megkérdőjelezése. Mi a játszóutcák mai, budapesti relevanciája? Hogyan változtak az első budapesti játszóutcák megnyitása óta eltelt 70 évben köztereink, valamint a gyereknevelési, felügyeleti szokások, a szabadidő eltöltésének módjai? Adhat-e valami olyat a játszóutca, amit a túlszabályozott játszóterek nem képesek? 

Bogyó Virág és Madácsi Flóra Bárczy Alíz építésszel és az Építész Szakkollégiummal való együttműködésben olyan, fából készült többfunkciós elemeket terveztek ezekbe az ideiglenes autómentes övezetekbe, amik gyerekeket és felnőtteket is játékra invitálnak, mégsincs kizárólagos funkciójuk, teret engedve ezzel a fantáziának. A helyszínekre való kitelepülést megelőzően az installáció a Kesztyűgyár Galériában lesz megtekinthető. A játékelemek itt posztamensekké, padokká alakulnak és mini-kiállítás mutatja majd be a játszóutcák történetét, a gyerekek városi játékát és az abban rejlő potenciálokat. Az utcai akciók során a kiállítási elemek ismét játékeszközzé válnak, a Barát utcai helyszín különlegessége pedig egy, az utca közepén felállított, óriási homokhegy lesz, ami szintén játékba hívja a látogatókat, az alkotók pedig folyamatos jelentléttel és szakmai beszélgetéssel várják a felnőtt közönséget (is).

Közreműködők:
Bárczy Alíz, Deák17 Gyermek és Ifjúsági Galéria, Erzsébetváros Önkormányzata, Építész Szakkollégium, FabLab, Fodor Dániel János, Győrfi Dániel, Kesztyűgyár Közösségi Ház, Lődi Virág, Medence designlab, Menesi Luca, a REPETA workshop résztvevői: Jakab Lóránd, Kaczián Bertalan, Lentovits Laura, Ludányi Marcell, Partali Ádám, Nikl Csenge, Varga Luca

Események és helyszínek:
2023. szeptember 27. – szeptember 28. 10:00 – 18:00, VIII. Bauer Sándor utca Mátyás téri szakasza

Kiállítás: 2023. szeptember 14. – szeptember 27., Kesztyűgyár (1084 Budapest, Mátyás tér 15.)
Kiállítás finisszázs és játék az utcán: 2023. szeptember 27. 17:00, Kesztyűgyár (1084 Budapest, Mátyás tér 15.)

2023. szeptember 29. – október 1. 10:00 – 18:00, VII. Barát utca

Kerekasztal-beszélgetés: 2023. szeptember 29. 17:30, VII. Barát utca

Olvasókör: 2023. szeptember 30. 15:00, VII. Barát utca

A Ha mindenki meghallaná hanginstalláció egy részvételi és performatív mű, mely az aktív emlékezés gyakorlatára összpontosít. Partnerségeken (ú.n. emlék-őrzőkön) keresztül ma élő emberek leveleket írnak olyan roma személyeknek, akiket a Porajmos (a romák népirtása a fasizmus idején) során a második világháborúban meggyilkoltak. Mivel csak életrajzi töredékek maradtak fenn róluk, az installáció célja, hogy visszaszerezze emléküket, és hangot adjon elképzelt történeteiknek.

A leveleket mai roma közösségek aktivistái, alkotói, vagy támogatói írják és rögzítik. A levelek egyre növekvő archívuma hidat képez a múlt és a jelen között, és teret teremt a közös gyásznak. Az elnyomás megszüntetéséért folytatott küzdelemben a közönséget arra invitálja, hogy váljon szövetségessé azáltal, hogy elkötelezi magát a múltra való emlékezés mellett, és személyes felelősséget vállal a szolidáris jövőért. Az installáció földből kinövő fémoszlopai, és a rajtuk fekvő parabolikus betontálak a szerzők hangját szórják szét a mezőn, vagy városi köztereken. A befogadók meghívást kapnak arra, hogy közelebb jöjjenek, hogy tanúi és részesei legyenek a szerzők személyes emlékezésének, és a földhöz közel hajolva figyelmesen hallgassák őket. Az együttműködő aktivisták ellenállási gyakorlatainak bemutatásával az installáció a felejtés ellen-történeteit ajánlja fel.

A hanginstallációt eddig három európai ország négy városában mutatták be. Ideiglenes, vándorló és érzékeny emlékműként az elnyomás kitörölt és elfeledett helyszíneit jelöli. A gondoskodásról szólva a talajt és a testet mint az emlékezet és a történelem forrását és hordozóját tiszteli, és a gondoskodást és a figyelmes hallgatást kezdetként írja le. Az installáció az emlékezés felelős és aktív kultúrájának, az elbeszélő történetírásnak és az interdiszciplináris művészetekkel való mesélésnek a lehetőségeit kívánja feltérképezni.

Közreműködők:
Phiren Amenca, Romano Instituto, Independent Theatre Hungary, Utcaszínházi Alkotóközösség, Dr Ámbédkar Iskola, Uccu Roma Informális Oktatási Alapítvány, Józsefváros Közösségeiért Nonprofit Zrt.,Óbudai Múzeum

Produkciós partnerek:
Universität Mozarteum Salzburg, Stereo Akt, Salzburg városa, Osztrák-Magyar Akció Alapítvány

Helyszín:
Óbudai Kísérleti Lakótelep: Bécsi út, Váradi utca, Érc utca, Gyenes utca által határolt terület

Időpont:
2023. 10. 20-23.

Horváth Gideon munkájában a nem-heteronormatív kapcsolatok kerülnek középpontba. Az Emlék, ami lehetett volna, az elrejtett szökőkútba tervezett méhviasz szobrokkal és kapcsolódó eseményekkel a be nem teljesült kapcsolatoknak, a fel nem vállalt és elhallgattatott szerelmeknek állít emlékművet. Mindezt egy olyan helyen, amely évtizedek óta fontos biztonsági helyszíne (safe space) a meleg cirkálás (cruising) szubkultúrájának. Horváth Gideont a többségi társadalom különféle elnyomási mechanizmusai és annak történeti múltja érdeklik. Egy olyan félreeső helyszínét emeli ki a városnak, amely a szexuális kisebbségek mai napig tartó marginalizált helyzetének és az ebből fakadó lemondásnak, kiszolgáltatottságnak válik emlékeztetőjévé. A szökőkútba tervezett absztrahált emberalakok csoportjából álló installáció mellett a park többször életre kel az oda szervezett “titkos” eseményeken keresztül. Ezeket a művész maga szervezi és a résztvevők személyes, soha be nem teljesült emlékeire építenek, amelyek a performatív alkalmakon válnak kézzelfoghatóvá. A “másság” mindannyiunké, mindannyian éreztük már magunkat idegennek vagy kívülállónak. A normatív rendtől eltérő közösségek tapasztalata nem egzotikus, mások számára nem érthető történetek sora, hanem alapvető emberi igények és vágyak, amelyek a főváros 150 éves történelme alatt soha nem teljesülhettek be igazán.

Közreműködők:

BKM Nonprofit Zrt. FŐKERT Kertészeti Divízió

Hanzlik Műhely (Kósa Antal, Kósa József, Pacza László, Sólyom Zoltán)

Lengyel Fémnyomó Műhely (Meleg Krisztián)

Helyszín:
Elvis Presley park

Időpont:
2023. 09. 22. – 10. 23.

Események időpontjai:

Megnyitó: 2023. szeptember 23. 16:00, Elvis Presley park

Interaktív előadás: 2023. szeptember 30. 17:00 és 2023. október 14. 17:00, Elvis Presley park (regisztrációhoz kötött, részletek a Facebook eseményben)

A hajléktalan emberek hangja keveset hallatszik a város történetében. Kelemen Kristóf és Török Tímea ezért egy olyan rendkívüli eseményt emelnek ki művükben, amely pozitív példát szolgáltat arra, hogy a lakhatási válság országos méretű figyelmet is kaphat: 1989. november 28-án az addig a pályaudvarok félreeső vonatkocsijaiban meghúzódó embereket egy új rendelet az utcára kényszerítette. A Blaha Lujza téri aluljáróban tartott sztrájkjuknak és az azt támogatóknak köszönhetően született meg Budapest ma ismert hajléktalanellátó rendszerének alapja. Az esemény egyszerre példája az önszerveződésnek és a szolidaritás cselekvésbe fordulásának, így méltó arra, hogy hangsúlyosan jelen legyen közösségi emlékezetünkben.

Az alkotók egy efemer, performatív emlékművet valósítanak meg a Blaha Lujza téri aluljáróban, az egykori demonstráció helyszínén, hajléktalanságban érintettekkel, lakhatási szervezetek dolgozóival és aktivistáival. Alapját azok az ideális jövőképek adják, amelyeket a résztvevőkkel közösen, a backcasting jövőkutatás módszerével hoznak létre. Három alkalommal mutatják be: október 13-án, 14-én és 15-én. Az egy órás időkeretben zajló esemény arra hívja fel a figyelmet, hogy a sokszor tapasztalt apátia és kirekesztés mellett ugyanolyan erős a szolidaritás és a segítő szándék is a magyar társadalomban, és ennek kihangosítása közösségi szinten közelebb vihet a pozitív gyakorlatokhoz.

Külön köszönet:
Szikra Mozgalom

Köves Alexandra

Gáspár Judit

Helyszín:
Blaha Lujza tér, aluljáró

Időpontok:
2023. 10. 13. 18:00
2023. 10. 14. 16:00
2023. 10. 15. 16:00

Lehetséges-e a sportszerű futás során jobban megérteni Szent Margit életét? Petrányi Luca projektje az egykori Nyulak Szigete névadójának elfeledett történetét dolgozza fel kortárs megközelítésből. Árpád-házi Szent Margit, a domonkos apácáknál töltött életének főbb állomásai elevenednek meg a sziget futóköre mentén, tizenegy zászlón keresztül. Szent Margit halála után, a szigeten lévő sírjának csodatevő és gyógyító erőt tulajdonítottak a korabeli emberek, amelyet az élete során gyakorolt önfegyelem és önsanyargatás, a másokkal való empátia és a mindenen átívelő, olykor saját magát is veszélyeztető hit keretezett. Petrányi Luca viaszos batik technikával készült textíliákat helyez el a Margitsziget futóköre mentén, amelyek – Kodolányi János: Boldog Margit című műve alapján – a legmeghatározóbb epizódokat jelenítik meg absztrahált módon a szent életéből. A futóközösséget, mint elsődleges befogadókat megcélozva és őket a projektbe aktív emlékezőként bevonva, a művész kiemelt szándéka, hogy párhuzamba állítsa a futás során megtapasztalt egyszerre kimerült és energetizált, valamint kontemplatív állapotot Szent Margit önfeláldozó és aszketikus életével. A futás során tapasztalt fizikai megterhelés egy másfajta nyitottságot adhat a befogadónak és egy mélyebb kapcsolódás, azonosulás jöhet létre a királylányból szerzetessé váló Margit a városi legendáriumból feledésbe merülő alakjával. Futás közben a művész által a Kodolányi regényből kiemelt epizódokat hanganyag formájában is meg lehet ismerni, amely további rétegekkel gazdagítja a szent történetét. A vele való kollektív azonosulás egy, a megnyitó napokban megvalósuló közös futás során válik teljessé.

Közreműködők:

BKM Nonprofit Zrt. FŐKERT Kertészeti Divízió, Budapesti Dísz- és Közvilágítási Kft., Égető Szilárd, Hevesi Gábor, Kurucz Ildikó, Nagy Kristóf Soma,

Porteleki Áron, Rácz Júlia, Törőcsik Eszter, Vozár Dávid

Helyszín:
Margitsziget (futókör)

Időpont:
2023. 09. 22. – 10. 23.

Események időpontjai:

Szigetkör Szent Margittal – közös futás: 2023. szeptember 24. 17:00 és 2023. október 21. 11:00, Margitsziget futókör vonalán, ajánlott indulás É felé: 47.516656,19.044504

Séta a művésszel és dr. Klaniczay Gáborral: 2023. október 8. 15:00, Margitsziget, futókör

A bocsánatkérésnek ez a legegyszerűbb, hétköznapi kifejezésre juttatása Japánban mindennapos, felmérések szerint azonban pl. Németországban már csupán harmadannyiszor használják ezt a kifejezést, mint Japánban. Magyarországon még ilyen felmérés sem készült, de joggal feltételezhető, hogy mind a magán, mind a közéletben az elnézést kérés egyáltalán nem mindennapos rutin; holott valószínű, hogy nagyjából ugyanannyi okunk lenne embertársainktól elnézést kérni itt, mint Japánban. Valószínű, hogy mind a magán, mind a közéletben sokkal jobban éreznénk magunkat, ha ez a gesztus: saját tévedésünk, hibánk, tájékozatlanságunk, butaságunk, önzésünk, szűkkeblűségünk, intoleranciánk belátása; és az emiatt keletkezett félreértés, zavar, megbántottság, lelepleződés felett érzett sajnálkozásunknak gyakrabban adnánk hangot. Nem is beszélve arról, hogy az elmaradt elnézést-kéréseink okozta lelkiismeret-furdalást általában agresszióval, nagyképűséggel, intoleranciával párosítjuk –mind a magán, mind a közéletben.

A mindkét oldalán magyar feliratú tábla 2004 és 2008 között két alkalommal Budapesten, és négy alkalommal vidéken (Szombathely, Győr, Eger, Miskolc) lett megvalósítva. Minden alkalommal kiváncsi érdeklődés vette körül a kihelyezett táblákat. 2009-től kezdve a táblák másik oldalán a magyar mellett egy idegen nyelvű elnézést olvasható, ez majd minden esetben konfliktust okozott. Idén az ukrán-magyar elnézést tábla a Blaha Lujza téren kerül kihelyezésre.

2009 szeptember: román-magyar változat, Marosvásárhely,
2009 október: szlovák-magyar változat, Dunaújváros,
2009 december: szlovák–magyar változat, Pozsony
2010 április: román-magyar változat, Dózsa Gy. út, Budapest,
2010 július: cigány-magyar változat, két helyszínen, Pécs
2010 szeptember: cigány-magyar változat, Pécs,
2013 szeptember: szlovén – német változat, az osztrák szlovén határon
2015 május: cigány-magyar változat, a kitétel előtt letiltva,
2018 június-október: román-magyar változat, Gyula, letiltva
2022 április: cigány-magyar változat, Üllöi út – Ecseri út sarok

(Sugár János)

Közreműködő:

Budapesti Dísz- és Közvilágítási Kft.

Helyszín:
Blaha Lujza tér

Időpont:
2023. 09. 22. – 2023. 10. 23.

Valyo: Fürdés a Dunában a múltban és a jövőben

A főváros területén a Dunában fürdés mindig is fontos városhasználati kérdéseket vetett fel. Az első úgynevezett fauszodák az 1810-20-as években kisebb területeket kerítettek el a Duna vizéből, és egészen a második világháborúig biztonságosan elérhetővé tették a szabadvízi fürdőzést, amit később a költségvetési hiányon túl a szennyezettség miatt már rendelet is tiltott. A 2010-es évek hoztak csak fordulatot a budapesti fürdőzést illetően: a vízminőség javulásának köszönhetően 2019-ben és 2020-ban egy napra, majd 2021-ben már egy hónapra megnyílhatott a Római szabadstrand, amely a város egyetlen kijelölt dunai strandjaként azóta is minden nyáron látogatható.
A fauszodák történetét feldolgozó projekt ötletét a Város és Folyó Egyesület (Valyo) dolgozta ki és valósítja meg. A Valyo legfontosabb missziója a folyó mindenki számára elérhetővé és érinthetővé tétele Budapesten, és, hogy a Dunára (folyékony) köztérként tekinthessenek a városlakók.
A biennále keretei között az egykori fauszodák helyét jelölve a budai és pesti rakpartokon az egyesület által kifejlesztett kukucskáló dobozok, úgynevezett SKUBI-k kerülnek kihelyezésre, a Jane Haining rakparton a Vigadó mellé pedig egy kortárs fauszoda szerkezetet állítanak fel a szervezők. A köztéri objektek és a hozzájuk kapcsolódó programok pedig nemcsak a fauszodák történetét elevenítik fel, de arról is elgondolkodtatnak, hogyan lehet a nagyvárosi fürdőzést újra beemelni a köztudatba, és bemutatják, milyen kortárs példákat találunk erre nyugat-európai nagyvárosokban. 

Együttműködő partnerek:

FabLab Budapest

Hybrid Dessous

Budapesti Dísz- és Közvilágítási Kft.

Helyszínek:

Installáció: Jane Haining rakpart (Vigadó)

SKUBI-k:

Fővám tér (A Szabadság híd pesti hídfő közelében) 

Raoul Wallenberg rkp. (A Szabadság híd budai hídfő közelében) 

Friedrich Born rkp. (Az Erzsébet híd budai hídfő közelében)

Várkert rkp. (A Várkert Bazár hajóállomás magasságában)

Friedrich Born rkp. (19/41-es villamos, Clark Ádám tér megálló)

Sztehlo Gábor rkp. (A Széchenyi Lánchíd budai hídfő közelében)

Bem rkp. (Batthyány tér)

Margit híd budai hídfő (az Angelo Rotta rkp. és az Árpád Fejedelem útja között)

Id. Antall József rkp. (A Jászai Mari tér déli részén)

Időpont:
2023. 09. 22. – 2023. 10. 23.

Események időpontjai:
Száraz úszóedzés, a Hybrid Dessous Duna fürdőruha-kollekció felavatása és Cyborg Templar DJ session: 2023. szeptember 23. 17:00 – 19:00, Fauszoda a Vigadó téri hajóállomásnál (Jane Haining rakpart)

Kerékpártúra, a fauszodák mentális feltérképezése és vízérintő gyakorlatok: 2023. szeptember 30. 14:00 – 16:00,  2023. október 7. 14:00 – 16:00 és 2023. október 21. 14:00 – 16:00, indulás: Fauszoda a Vigadó téri hajóállomásnál (Jane Haining rakpart) (regisztráció: fauszoda@valyo.hu)

Filmvetítés: 2023. október 14. 18:00, Fauszoda a Vigadó téri hajóállomásnál (Jane Haining rakpart)