Budapest Galéria
1036 Budapest, Lajos utca 158.
2007. április 11 – május 13.
Megnyitó:
2007. április 11. (szerda), 16:00
Megnyitotta:
DR. RUZSA GYÖRGY, egyetemi tanár, művészettörténész
EISENSTEIN RAJZAI ELÉ
Szerjozsa, Szergej Ejzenstejn… Eizenstein… Eisenstein – ahogy tetszik.
Játszik.
Ez jellemző. Nézzenek csak rá! És a rajzaira…
A Sztrájk, a Patyomkin páncélos, az Október, a Fővonal (Régi és új), a Jégmezők lovagja és a Rettegett Iván bálvány-rendezője, valamint mérhetetlen mennyiségű elmés eszmefuttatás szerzője valójában – egy bohóc. Egy zseniális bolondozó.
Polihisztori tehetséggel, elképesztő fantáziával, temperamentummal és humorral.
A végtelenségig szabad ember – a diktatúra tombolása idején.
A sztálini kereteket akarta saját vízióival kitölteni.
Ez persze nem sikerült neki. A sztálini dogmák mára elillantak – Szergej víziói megmaradtak, és elevenebbek, mint valaha.
A rendező vonalakban, képekben érzett és gondolkodott.
És nem csak mozgóképekben.
Rajzban elemzett, rajzban viccelt, rajzban vitatkozott, rajzban utasított.
Lerajzolta, amit mutatni akart, és azt is, amit nem mutathatott. Amiről nem beszélhetett.
Az elfojtott titkot – emberi és nemi kínkeserveit. Művészi és privát kudarcait. Önmagát, fájdalmas-groteszk karikatúrákban.
Aztán mindezt lazán szétszórta kedves és kedvetlen munkatársai között.
Fenomenális gyűjtemények maradtak utána.
Az egyik legfenomenálisabbat láthatják most Budapest polgárai.
Tizenöt év után ismét – de még sosem ilyen gazdagon, ilyen teljességgel.
A most látható eredeti grafikák a háború idején születtek. Rettenetes korszakban, Rettenetes Iván cár filmalakjának megteremtése közben.
Paradox, de a terrort oldotta a háború. A messzi Kazahsztán fővárosába, Alma-Atába menekített és összezsúfolt filmstábok pedig átmenetileg kikerültek a központi hatalom látóköréből.
Eisenstein felszabadultan alkotott, őrült, lázas munkával, szinte a semmiből teremtette utolsó, monumentális filmlátomását.
A szabados rajzokból is kitetszik, tudta, mit csinál öngyilkos akciójával: most megmutatja a tirannusnak saját magát. És a célszemély, Sztálin értett is belőle. A tragikus filmköltemény befejezetlen maradt…
Ligyija /Ivanovna/ Naumova, a Rettegett Iván jelmeztervező hölgye (mellesleg a gátlástalan hóhért, Maljutát formázó Mihail Zsarov testvére) kapta ezeket a rajzos rendezői instrukciókat, ötleteket, vázlatokat, hogy az operai kosztümökbe merészséget provokáljanak. A drága dossziét Ligyija évtizedekig titkon dugdosta egyik fiókból a másikba, hogy aztán unokahúga, Szvetlána Zsarova-Akcsurina, a rendszerváltó fordulatot bevárva, kitárja azt a nagyérdemű előtt.
És a dossziét, A RENDEZŐ RAJZOLÓ albumát most először haza is vihetik.
Geréb Anna