Turcsányi Antal festőművész kiállítása

Budapest Galéria

1036 Budapest, Lajos utca 158.

2008. március 19 – április 20.

Megnyitó:

2008. március 19. (szerda), 17:00

Megnyitotta:

S. NAGY KATALIN, művészettörténész

„Turcsányi Antal művészete első ízben 1990-ben került a szakmai érdeklődés előterébe, amikor Lajos utcai(Budapest Galéria Kiállítóháza) kiállítását Németh Lajos, a művészettörténet professzora, a Képző- és Iparművész Szövetség akkori elnöke nyitotta meg, és felfedezésként, magasra értékelve elemezte munkásságát. Turcsányi ekkor »teljes vértezetben« lépett a magyar festészet színpadára, kiformált, tiszta beszédű festészeti nyelvvel, egységes szemléletű munkákkal.”

„Fontos állomás volt Turcsányi pályáján a Vigadó Galéria-beli kiállítása 2001-ben, pontosabban az Underground című monumentális műve, amit kifejezetten erre az alkalomra és kiállítóhelyre festett. A kilenc részből álló, 18 méteres festményen korábbi munkáinak expresszív formahalmozását, a képelemek zsúfolt nyüzsgését tágas nyugalom, higgadt, kiegyensúlyozott kompozíció váltotta fel. A természeti és természetire utaló organikus jellegű képelemek közé geometrikus formák vegyültek; sajátos módon gazdagítva az »ábrázoló« motívumok körét. Sajátos a mód: hiszen ábrázolt ugyan, de elvont formát, geometrikus testet. Nem történt más, mint hogy a műből korábban csak itt-ott kivillanó pusztán a képi összefüggésben értelmes, semleges felületek konkrét mértani formákká és testekké, olykor építészeti fragmentumokká tágultak. A két eltérő motívumvilág változatosan hullámzó formarendje harmonikus egészben egyesült a kompozícióban, mégis valamely lefojtott feszültséget sugallt. A mű a korábbi években kavargó és nyugtalan tudattalan kiegyensúlyozottabb képét tükrözte egy elvonatkoztatott »benső önarckép« formájában.”

„Mintha egy új formaleltár készülne, új típusú formák és megoldások számbavétele egy új, másféle képtípus előkészítéseként. Mintha az eddig ismert szoros kompozíciós rendből, a formák sűrű, összeszoruló rendjéből kiszabadulnának, önálló létre kelnének a formák, méghozzá a nem ábrázoló típusúak, és kivetnék maguk közül a régieket, a szörnyekre, testdarabokra, más, felismerhető részletekre emlékeztetőket. Megint más formák a szemünk előtt születnek a festői kavargásból, s nyernek konkrét, nonfiguratív formát. A paletta is megújul: szélesebb skálájú, világosabb tónusú és színvilágú, mint korábban.”

Részletek Kováts Albertnek Turcsányi Antal Élmények, képzetek, képek című kiállításán,
2007. november 23-án, a szigetszentmiklósi Városi Galériában elhangzott megnyitóbeszédéből