Az archívumhasználatról szóló kiállítás ötletét és koncepcióját részben Jacques Derrida tanulmányai ihlették. Az archiválási lázról írott tanulmányában arra tett kísérletet, hogy leválassza az archívumot, mint intézményt, arról a szerinte leegyszerűsített használatról, amelyben az emlékezet tapasztalataként, azaz ’az eltűnt idő nyomában indított kutatásként’ definiálódik. A levéltárak, gyűjtemények narratívaképző erejéről a képzőművészet is megszólalt, aktívan használva az archívumokat már az 1970-es évektől. A rákérdezés aktualitása a digitális gyűjtemények megjelenésével és szuper gyorsaságú terjedésével került előtérbe. Ez nemcsak a megsokasodott és megkönnyített hozzáférést jelentette, hanem az ellenőrizetlen és átgondolatlan információknak, azaz a manipuláció lehetőségének is tág teret adott. Információéhség és az alapos feldolgozás, végiggondolás érzékeny egyensúlya is hatással volt a kiállítás koncepciójára, amennyiben arra ösztökélte a felkért művészeket, hogy a tágan értelmezett gyűjteményekben kutassanak, és kitöltsék az addig hozzájuk tapadt kartotéklapok üres helyeit. Különösen aktuális kérdés ez a fotográfiával kapcsolatban, amely egyszerre eszköze és tárgya is a gyűjteményeknek, gyűjteményezésnek.

Tarjáni Antal

Hősi temető, 2014 | camera obscurával készített fénykép

A kiállítás koncepciója a hatalom eszközei és manipulációja mellett, sőt előtt elsősorban a művészi kreativitás, az archívum használatra alapozott alkotói fantázia mozgásba hozására épített. A munkára felkért alkotók szabadon választhattak az archívumok sokaságából. Ki a kommunikációra (katonagalambok), ki a már meglévő gyűjtemények forrásaira támaszkodott (magán- és közgyűj-temények, digitális archívumok), hogy egy-egy dokumentumot mikrovizsgálat alá vegyenek, felfedezzék és interpretálják keletkezési körülményeiket. A kiállítás célja, hogy a szövegek, fotó és egyéb gyűjteményi egységeken keresztül összefüggésekre mutasson rá, és dialógust kezdeményezzen a dokumentumok különböző fajtái között, és a párbeszédet kiterjessze a konfliktusokkal terhelt világunkra.

Hajdú József

Erdélyi Mór egy napja temesvári postaigazgatóságon, 2014 | digitális giclée print