A neurodiverzitásról

Neurodiverzitás alatt általánosságban az atipikus idegrendszeri működést és az ahhoz köthető folyamatokat, jelenségeket, állapotokat érti a köznyelv. Van, akinél ez az átlagtól eltérő, felismerhető mintázatokban jelenik meg, amit például autizmusként vagy ADHD-ként ismerünk. A neurodiverzitás flexibilitását és inkluzivitását mutatja, hogy valójában magában foglal mindenkit, akinek van idegrendszere. Ahogy nincs két egyforma agy, úgy nincs két egyforma ember sem. A kifejezés nemcsak az eltérő működés leírását jelenti, hanem azt is, hogy mindenkinek joga van a biztonsághoz, a tiszteletteljes bánásmódhoz. A neurodiverzitás mozgalomhoz ezért kapcsolódik az érdekérvényesítés és a méltányos társadalmi részvétel is.

A Budapest Galéria 2025 márciusában írta ki neurodivergens alkotóknak szóló nyílt pályázatát, amelynek eredményeképpen nyolc művész – Dóra Emese, Francsics Györgyi, Gyarmati Zsuzsi, Németh Dóra, P. Szathmáry István, Rubóczki Benedek, Turchányi Zsófia és Velegi Csaba – került kiválasztásra a felkészítő workshopokon és a 2025. november 11-én nyíló kiállításon való részvételre. Az előkészítő időszak során a résztvevők, a kurátorok és az együttműködő partnerként meghívott Neurodiverz Műhely képviselői párbeszédet folytatva alakították a közös munka kereteit, a kiállítás fő sarokpontjait és részleteit, amelynek nyomán minden bemutatott mű kifejezetten a kiállításra készült.

A kiállításon az alkotók saját élményein keresztül jelennek meg a neurodivergens lét tapasztalatai: a mindennapi nehézségek, belső folyamatok, valamint a társadalmi környezethez való viszony. A művekben kifejezésre jutó tapasztalatokhoz támpontokat nyújt, és kiegészítést ad több, a neurodiverzitáshoz és a neurodivergens élethez köthető fogalom, amelyek sokszor egymással összefüggésben értelmezve, a kiállítótér falain magyaráznak el pszichológiai és szociológiai folyamatokat. A valós élményeken alapuló alkotásokkal párhuzamosan a kiállítás olyan informatív anyagokat is bemutat, amelyek átfogóbb képet adnak a neurodivergens személyek tapasztalatairól, nehézségeiről.

A projektet végigkísérő alapvetés a párbeszéd: egyrészről a kiállítást és az előkészítő időszakot a résztvevők közösen alakították, így valódi, aktív odafigyelésen alapuló együttműködés jöhetett létre. Másrészről pedig a kiállítás a társadalom egészének felelősségét hangsúlyozva és az ún. neuroaffirmatív szemlélet (vagyis a neurodiverzitást értékként elismerő, az identitás biztonságos kibontakozását támogató megközelítés) mentén kíván diskurzust kezdeményezni. A neurotipikus, többségi társadalom tájékozódással, érzékeny odafigyeléssel és kis lépésekkel rengeteget tehet azért, hogy a különbözőségeket ne hátrányként, hanem az emberi sokféleség részeként lássuk.