SCHMIDT MOTOR PÉTER | Retropasszív gépterem

Budapest Galéria

1036 Budapest, Lajos utca 158.

2008. július 10 – szeptember 7.

Megnyitó:

2008. július 10. (csütörtök), 17:00

Megnyitotta:

ST. AUBY TAMÁS, a TNPU szuperintendánsa/p>

OLVASD.EL!

Az egyik teremben egy mikrofon, a másikban egy átalakított nyomtató és egy webkamera, a harmadikban egy monitor van elhelyezve. A nyomtató vezérlése a mikrofonba és a webkamerába a környezetéből jutó auditív, ill. vizuális hatások digitalizált adataival történik. Mivel a nyomtató a működése közben maga is ad ki hangot, illetve fény is verődik róla vissza, ezért ezekkel hozzájárul saját működtetéséhez. A nyomtató lassabban dolgozza fel az adatokat, mint ahogyan azok rögzítésre kerülnek. Így korábban keletkezett adatok később újra megjelennek. A mikrofon, a nyomtató és a kamera számítógépek segítségével össze vannak kapcsolva, így egyetlen hardverré alakulnak. Ezt az összekapcsolást a számítógépeken futó programok szervezik. Én egy új programot írtam meglévő programok összekapcsolásával (parancsok kiadásával). A szamítógépet szintén több alkatrész összekapcsolása működteti. Amikor az új programot készítettem, akkor egy meghatározott sorrendben összekapcsoltam meglévő elemeket (hardvereket), azaz természetszerűleg szoftvert írtam. Az összekapcsolás műveletét szoftvernek hívom, a művelet eredménzét hardvernek. A nyomtatófejhez egy portörlő-rúd van applikálva, ami egy poros képről törölgeti a port. A poros képet látva sokminden eszünkbe juthat. A portörlőről és a portörlő mozgásáról is. Emlékelemeket szintén képesek vagyunk összekötni egymással, tehát képesek vagyunk szoftvert készíteni, majd ezeknek az elemeknek az összekapcsolásával egy végkifejletet, hardvert létrehozni. Tehát a végkifejlet úgy jön létre, hogy a pillanatnyilag látott dolgokat összekapcsoljuk különböző időkből származó emlékelemeinkkel. Vajon minden mindennel össze van-e kapcsolva, vagy csak azok a dolgok, amelyeket összekapcsolunk?

2008. Július 10. Schmidt Motor Péter

„Nem vagyok sem művész sem programozó, ezért csak mint néző tudok megjelenni a kiállításban. Pontosabban a néző szempontjai felől tudom megközelíteni az általam választott témát. Nézőként megismerhettem több olyan művet is, amiben kompjútert használnak. Közben, mivel családom is van, dolgoztam, mint programfejlesztő. Így kialakítottam a hozzáállásomat a kompjúterhez. Ez a szoftver-hardver-átalakulásos szemléletmódom:
A processzor és a programok felépítésében felfedeztem egy érdekes jelenséget, ezt nevezem a szoftver és a hardver egymásba alakulásának. Egy processzorban sorosan és párhuzamosan kapcsolt kapcsolók vannak. A processzor tervezője meghatározza a kapcsolók sorrendjét, és ezzel kialakítja a kívánt műveletet. A programozó ezután az adott műveletek összekapcsolásával egy újabb funkciót tud létrehozni. A processzor tervezőjének szempontjából a hardver a kapcsolók, a szoftver pedig az, ahogyan a kapcsolókat egymáshoz képest elrendezi. A programozó szempontjából a hardver a processzor, a szoftver pedig az adott műveletek újbóli elrendezése. A felhasználó szempontjából a hardver a programozó által létrehozott szoftver, a program különböző funkcióinak használata során pedig az adott funkciókat rendezi újra az ő céljainak megfelelően és ezzel újra szoftvert csinál. Az így létrehozott dolog pedig ismét hardverré alakul.

Mint néző, mint nem művész és mint nem programozó megfogalmazhatok kritikákat saját, illetve mások meglátásaival szemben. A kiállítást egyrészről a saját szoftver-hardver-átalakulásos elméletem paródiájaként, másrészről az informatikusok és művészek által kitalált, kompjúteres vonatkozásban használt hozzáállások, megfogalmazások kritikájaként képzelem el. Az utóbbihoz magyarázatként bemutatok egy példát. Sokszor láttam több kompjúteres mű címénél magyarázatként, hogy az egy interaktív mű. A www.mimi.hu útmutató tudástár szerint az interaktív a kövekezőt jelenti: „Jelző olyan rendszerek és szoftverek leírására, amelyek kétirányú kommunikációra képesek, azaz viselkedésük és működésük nem előre meghatározott, hanem a felhasználói bevitel által befolyásolható, irányítható.” Vagyis kétirányú kommunikációról van szó, tehát mindkét szereplője aktív. Sajnos a kompjúter csak passzív félként képes megjelenni ebben a helyzetben. A kommunikáció ezen fajtáját én inkább adatcserének hívom. Vannak más művek, melyek szintén az adatcsere műveletét használják. Például olyan programok, amik egy kép adatait hangként játsszák le. Ezenfelül keletkezetek más jelzők is ebben a témában (net art, software art, internet art, browser art stb.). Ezek kialakulása, használata szintén elég kaotikus képet mutat.

A kiállítást régi kompjúterek és perifériák felhasználásával képzelem el, mert ezeket olcsón vagy ingyen is be lehet szerezni. A kompjútereket és perifériákat hálózatba kötöm egymással, hogy mindegyik gép mindegyikkel tudjon adatcserét folytatni. Néhány perifériát átalakítok. Pédául egy plotter rajzoló fejére egy gyerekcsörgőt szerelek vagy egy tintasugaras nyomtató fejét kalapácsra cserélem (ezek csak példák, nem feltétlenül lesz így). A kiállítás első eleme egy programozási módszert fog szemléltetni, amit sok interaktívnak mondott mű esetén alkalmaznak. Ez lehet például egy olyan „versgenerátor,” ami egy kiválasztott vagy begépelt szóra sok szót hoz, majd azokra újabbakat, hierarchikusan megjelenítve. A hierarchikus megjelenésre a véges számú elágazások bemutatása miatt van szükség. Az elágazás az „interakció”. Tehát minden esetben az összes elágazás, vagyis lehetőség megjelenik, így nem történik soha semmi. A megjelenített adatok aztán átkerülnek egy másik kompjúterre vagy perifériára, ahol valamilyen program majd szintén lefut és csinál velük valamit. Néhány helyen még kapcsolókat fogok elhelyezeni, amiket tetszőlegesen lehet majd kapcsolgatni az adatok útjának megváltoztatatásához. A perifériák egy részéhez (nyomtató, plotter, monitor, billentyűzet stb.) adatgyűjtő perifériákat (mikrofon, kamera stb.) illesztek, melyek más programoknak szolgáltatnak majd adatokat. Szóval egy összekötött, zajongó, villogó dolgot képzelek el, ami nem csinál semmit (nem célja létrehozni rajzot, képet, zenét stb.). A különböző elemeknek a címe: Level high; Level low; Level 1; Level 2 stb. Mindegyik címhez kiegészítésként: összekötött kapcsolók különböző szintek alapján kiválasztott sorrendje.”

Schmidt Motor Péter

X