Nem az első eset, hogy a Bpgaléria Lajos utcai termeiben valahol viszontlátom a műveimet, de ez lesz itt az első alkalom, hogy az összes teremre komponálhattam egy kiállítást. A tér, felettébb idegen és nehéz, így megpróbáltam ide képzelni egy, ezt a teret belakni képes bemutatót. Magától értetődő volt, hogy a „Tricolorok” az alsó szinten helyiségről helyiségre legyenek bemutatva a térbe függesztve. Az emeletre érve, eljutunk az idézet földjére. A múltból kiragadott saját, és más művészek munkái, Zuzu-Vetö feldolgozások, mint eredeti NahTe.

Lesz itt emigrációjában is üldözött iráni művésztől Erdély Miklósig Thomas Warmingon át minden. A semmi. A régi levegő fátylán átderengő mámor.

General Pop, közel vagy távol. Az ősz eleji napsütés keveredése a teret átdimenzionáló videóvetítés szembalzsamával átitatott málevichi minimál, az ácskapcsok, és az üveglapok sugárzó agresszióját egyensúlyozó fluoreszkáló részletek, a jelenbe üzenő múlt. Régi képek felelevenítése, újraélesztése. Jelenbe emelés. A 3 darab 70 × 10-es hallgathatatlan kazetta, székes, pukkanófóliás, optikaicsalódásos csontváz fényképek megfigyelése az inmortalitás zászlóján keresztül.

Vető János