Az elmúlt évek különböző válsághelyzetei ismét sokakat nyitottabbá tettek a spiritualitás felé, az alternatív hitvilágok és kultúrák ugyanis egyre több embernek jelentenek egyfajta menekülőutat a valóságból, vagy kínálnak megoldást az őket körülvevő események feldolgozására. Az Y és Z generáció tagjai között széleskörben elterjedtek a különböző spirituális gyakorlatok, a kártyavetéstől a kristályok és a növények gyógyító erején át az asztrológiáig.

Aki ezeknek a jellemzően női gyakorlatoknak a múltját, történetiségét kutatja, bizonyosan eljut a boszorkány alakjához. A boszorkány mai szemmel nézve (a popkultúra seprűs-süveges karakterén túl) a kanonizálatlan tudásoknak, a gyógyítás nem intézményesült praxisainak képviselőjeként és a feminizmus úttörő alakjaként jelenik meg, aki nem alkalmazkodott az aktuális társadalmi normákhoz és gyakran támogatta saját nőtársait.

A boszorkányság történetének kutatásához leggazdagabb forrásnak talán a 15. és a 18. század között lezajló boszorkányüldözéseket és a boszorkányperek dokumentációit tekinthetjük, amelyek számos művész munkájában felbukkannak – többek között azon alkotók esetében, akik a Budapest Galéria művészcsere programjának keretében érkeznek hazánkba a régióra jellemző, hosszan elnyúló üldöztetések történetét vizsgálni.

A Maleficae – A máglyától az online varázslásig című kiállítás ezért az üldöztetéseket, a számos koholt vádat és halálos ítéletet felelevenítő művekkel indul, amelyek bemutatják a természethez kötődő gyógyító praxisokat és a mágikus erővel bíró tárgyakat is. Ezt követően a női spirituális közösségek egyre erősebb jelenlétén keresztül, a kiállítás a ma élő boszorkányoktól a jelenkori okkult gyakorlatokon át a szegregált társadalmi csoportok spirituális világáig jut el, kiegészülve az online teret is átszövő varázslattal, valamint a mágia és a technológia kapcsolódásaival. A kiállítás címe, amely latinul annyit tesz, “boszorkányok”, az alcímmel kiegészítve erre a több száz éves történeti ívre utal.